lllés Elvonult a vihar

 lllés Elvonult a vihar

A                      E                         f#      

Elvonult a vihar, felsütött a nap,

H   E D f#

De az én életem öröm nélkül maradt.

A            E f#

Elszálltak a felhők, tiszta lett az ég,

H E D f#

De az én kedvesem nem jött vissza még

f#

||: Bár lehetnék én egy

A H

könnyű kismadár,

A E                H

Ha érzi, hogy jön a hideg tél, 

f#

messze száll. :||

A                     E               f#         f#      

Elvonult a vihar, felsütött a nap,

H   E D f#

De az én életem öröm nélkül maradt.

A            E f#

Elszálltak a felhők, tiszta lett az ég,

H E   D

De a zúgó vihar visszajöhet 

f#

még.

f#

||: Bár lehetnék én egy

A H

könnyű kismadár,

A E                H

Ha érzi, hogy jön a hideg tél, 

f#

messze száll. :||

Közeli helyeken

 

Em            D            Am                Em

Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,

C                 D                 Em
Kibelezett kőbányák üregében.
Em        D                Am              Em
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,

C                 D                 Em
Most is visszhangzik a léptem.

C                         D
Itt ül az idő a nyakamon,

Am                   Em
Kifogy az út a lábam alól.

C                             D
Akkor is megyek, ha nem akarok!

Am                      Em
Ha nem kísér senki utamon.

   C                                D
Arcom mossa eső és szárítja a szél.

Am                          Em
Az ember mindig jobbat remél.

C                                D

Porból lettem s porrá leszek,

Am                           Em
Félek, hogy a ködbe veszek.

Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Kibelezett kőbányák üregében.

Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem.

Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek.

Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindíg jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek.

Ezüst eső

 Em                            C
Sötéten néz le rám az éj

Em                             C

A múltak árnya itt kisért

D                            Am
És hull, csak hull reám

Em
Ezüst eső

Em.                               C

Lombjuk vesztett rózsafák

Em                         C
Földöntúli pusztaság

D                               Am
S csak hull, csak hull reám

Em
Ezüst eső

D            C                    G

Messzi földről jöttem én

D            C        G
Átölelt a tiszta fény

Em                    A                D        H    
De elborult az ég, és a csillagok tüzét

Em             D               C
Elnyelte a köd és a szürkeség
Minden oly sötét

Em                    C
Elhagyott, kihalt e táj

Em                          C
Lángvirágok füstje száll

D                        Am
S csak hull, és hull reám

Em
Ezüst eső

Em                             C
Sötéten néz le rám az éj

Em                           C
A múltak árnya itt kisért

D                            A
És hull, csak hull reám

Em
Ezüst eső

A keselyű elszáll

      Em                                                G                                                  

Ó, nézz le ránk, te fényességes ég!

                                                         Em         G EM                             

Nevess ránk, hajolj ránk, borulj még ránk, ú-úúú!

    Em                                             G

   2. Te fénylő arcú, áraszd ránk a fényt!

                                                      Em      

Sötét éj, ne jöjj még, ne támadj még, ú-úúú!

Refrén:

    C

 Egy szárny, egy nagy sötétlő szárny

    G                    

Támad ránk, egy égi árny,

C                                

Hát óvj, te fényességes ég,

G                                                    Em

Tűnő fény, borulj ránk, borulj még ránk, ú-úúú!

    

    Em                                            G

3. Az istenség csak bólint és csak néz,

                                                        Em    G   Em

Szót sem szól, így van jól, ez így van jól, ú-úúú!

    Em                                            G

4. Az égen-földön bánattal néz át,

                                                        Em     G  Em

Minket néz, mindent ért és mindent lát, ú-úúú!

R., zenekari rész, R., 3., 4., ú-úúú!

Tamás Gábor -Gyere velem a hargitára

G Gyere velem a C Hargi G tára,
G hegyet látni , C erdélyi G tájat,
G messze nézni, C álmodozni D jó!
GHozzál nékem  C fenyő G vizet,
G homoródi C jó bor G vizet,
G Erdélyt járni,C  veled D együtt G jó.

C Zúg, az Olt vize zúg, G
az emléke fáj, Em  C hívogat D7 vissza már G,
C Szívemet az otthon hívja,
G  oda vágyom Em mindig  vissza,
Am hazajövök, ha D7  élek,
Am hazajövök, ha élek D7-D, még hozzád. G


Székely kapu nyílj ki nékem,
hadd jöjjek be még ma éjjel,
hosszú út után fáradt vagyok én!
Erőt veszek honi tájból,
messzi hegyek illatából,
a Hargitán itthon vagyok én.

Zúg, az Olt vize zúg,
az emléke fáj, hívogat vissza már,
Szívemet az otthon hívja,
oda vágyom mindig vissza,
hazajövök, ha élek, még hozzád.

Zúg, az Olt vize zúg,
az emléke fáj, hívogat vissza már,
Szívemet az otthon hívja,
oda vágyom mindig vissza,
hazajövök, ha élek,
hazajövök, ha élek, még hozzád.